HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÓSZERZŐDÉSRŐL  A  SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ SZAKKÉPZÉSBEN!

 

Mi a tanulószerződés? 

Gyakorlati képzés céljából a tanuló és a gyakorlati képző között megkötött írásbeli szerződés, mely jogokat és kötelességeket fogalmaz meg mindkét fél számára.

 

Ki köthet Tanulószerződést?

Az a tanuló, aki tanulói jogviszonyban áll, az első, állam által elismert szakképesítést szerzi meg, nem múlt el 21 éves, egészségügyileg alkalmas a választott szakma gyakorlására, valamint az a gazdálkodó szervezet, (Kft.) amely a szociális ágazatba tartozik.

 

Mikor köthető Tanulószerződés?

Az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődően (9. évfolyamon). 

 

A tanulószerződés kötési szándékot kinek kell jelezni?

A szakképző évfolyamra történő beiratkozáskor az iskolának kell bejelenteni. A gyakorlati képzőt már korábban érdemes felkeresni és egyeztetni.

 

Mikor és hogyan  lehet megkötni a Tanulószerződést?

A szerződéskötés a tanévet megelőzően, a gyakorlati képző, a tanuló, (kiskorú esetén) a gondviselő aláírásával és a kamara ellenjegyzésével történik.

A tanulószerződést lehetőleg augusztus 15-ig kell megkötni.

 

Hány érvényes tanulószerződéssel rendelkezhet a szakképző iskolai tanuló?

Egy szakképző iskolai tanuló egyszerre csak egy tanulószerződéssel rendelkezhet. 

 

Milyen juttatásokat kap a tanuló a képzőtől?

A 4/2002. (II. 26.) OM rendelet alapján pénzbeli juttatást, étkezési hozzájárulást, munkaruhát, tisztálkodási eszközöket, felelősségbiztosítást, szükség esetén betegszabadságot (évi 10 nap), (betegszabadságot meghaladó betegsége idejére táppénzre jogosult), útiköltség-térítést (bizonyos esetekben), egyéb juttatásokat (védőfelszerelés, foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat) kell biztosítania képzőnek a tanuló részére.

 

Mekkora összegű pénzbeli juttatás jár a tanulónak?

A 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény értelmében, tanulószerződés esetén a szakképző iskolai tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányának függvényében kerül meghatározásra. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a második, ill. a további félévekben emelni kell. Az emelés mértékét a képző dönti el.

Szociális gondozó és ápoló képzés esetében ez az induló összeg: bruttó 18.565,-Ft/hó, ez éves szinten 222.780,- Ft/ év.

Járulékokkal csökkentett nettó összeg, amit a tanuló kézhez kap: nettó 15.410.Ft/hó, éves szinten összesen nettó 184.920,-Ft!

 

Jár-e pénzbeli juttatás az nyári szabadság alatt?

Igen.

 

Hány nap pihenőnap (szabadság) illeti meg a tanulót egy tanévben?

A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként (évfolyamonként) legalább harminc nap pihenőnap, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, ezen felül további öt nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnapokat a szakképző iskola oktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni.A tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő jár.A felkészülési idő - függetlenül a szakmai vizsga sikerétől - egy ízben illeti meg a tanulót.

 

Kötelezheti a tanulót a képző a szakmai programban meghatározott óraszámon felüli gyakorlati foglalkozáson való részvételre?

A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető.

 

Napi hány órában lehet a tanulót a gyakorlati képzés során foglalkoztatni?

Amennyiben a szakképző iskolai tanuló fiatalkorú, a jogszabály a képzési időt napi hét órában határozza meg. Nagykorú tanuló esetén a képzési idő a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

A nap mely időszakában lehet a tanulót foglalkoztatni?

A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésére hat és huszonkét óra között kerülhet sor. A gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között a szakképző iskolai tanuló részére tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint készenlét ellátására nem vehető igénybe.

Heti pihenőnapokon, valamint munkaszüneti napokon csak akkor foglalkoztatható a tanuló, ha a gazdálkodószervezetnél rendeltetése folytán e napokon is munkavégzés folyik, és ehhez a szakképző iskola is hozzájárult.

 

Mikor szűnik meg automatikusan a tanulószerződés?

A tanulószerződés az utolsó szakképzési évfolyam elvégzését követően, a sikeres szakmai vizsgát igazoló szakmai bizonyítvány kiállításának napján , ill. a tanulói jogviszony megszűnésekor szűnik meg.

Milyen módon szüntethető meg a tanulószerződés?

A tanulószerződés megszüntethető a szakképző iskolai tanuló és a gyakorlati képzést ellátó gazdálkodó szervezet közös megegyezésével, felmondásával vagy azonnali hatályú felmondásával. A tanulószerződés felbontását előzőleg a kamarával és az iskolával egyeztetni kell.

 

Mikor mondhatja fel a tanuló a tanulószerződést?

A kamarával és az iskolával történt egyeztetés után.

 

Mikor mondhatja fel a képző a tanulószerződést?

Amennyiben a tanuló a tanulószerződésben vállalt kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy egyéb olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi, a gyakorlati képző a tanulószerződést felmondhatja. Ilyen esetnek számít, ha a rendszeres késésével, gyakorlati képzésről való távolmaradásával akadályozza a gazdálkodó szervezet napi üzemmenetét, zavarja a gyakorlati képzést, és ez a képzőhelyen vezetett jelenléti ívben, foglalkozási naplóból dokumentáltan kimutatható. A tanuló gyakorlati képzésről történő gyakori hiányzásáról a gazdálkodó szervezet köteles a szakképző iskolát értesíteni.

Amennyiben a tanuló egy tanévben a gyakorlati képzési idő 20 %-át - legyen igazolt, vagy igazolatlan - meghaladóan mulasztott, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, ehhez kell a gyakorlati képző hozzájárulása.

A tanulószerződést a képző felbonthatja, ha a tanuló az iskolában másodszor is osztályismétlésre lett utasítva.

 

Mikor nem mondhatja fel a képző a tanulószerződést?

A tanuló betegsége alatt és a betegszabadság utáni egy éven belül, üzemi baleset esetén, a táppénzes idő alatt, terhesség idején, a szülési utáni 6. hónap végéig nem bonthatja fel a képző a tanulószerződést.

 

Mi a teendő a TSZ felmondásakor?

A felmondást írásban kell közölni. Azonnali hatályú felmondást a kezdeményező félnek meg kell indokolnia, vita esetén a gyakorlati képzőnek kell bizonyítania. A felmondási idő –rendes felmondás esetén- 15 nap. A tanulószerződés megszűnéséről a gyakorlati képzőnek értesítenie kell a kamarát és az iskolát. A gyakorlati képző köteles a tanuló kérésére igazolást kiállítani az eltöltött gyakorlati időről és a megszerzett ismeretekről.

 

Hogyan módosítható a Tsz?

Csak közös megegyezéssel.

 

Mit jelent a TSz szüneteltetése?

A tanulói jogviszony szüneteltetése esetén a tanulószerződés is szünetel. Ez idő alatt az időszak alatt a tanulószerződésből adódó jogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terheli a feleket. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy nemcsak a tanuló nem kötelezhető a gyakorlati képzőhelyen történő megjelenésre, hanem a tanulót sem illetik meg a tanulószerződésből eredő jogosultságok.

 

Miért kell megőrizni a tanulószerződést?

A tanuló a tanulószerződés megkötésével társadalombiztosítási jogviszonyba kerül, ezért az iskolarendszerű szakképzésben tanulószerződéssel eltöltött ideje szolgálati időnek minősül.

 

Összefoglalva a tanulószerződés előnyei a tanuló számára a következők:

  1. munkaerőpiacon való közvetlen részvétel
  2. munkaruha, védőruha, tisztálkodási eszközök
  3. havi rendszeres pénzbeli juttatás
  4. felelősségbiztosítás
  5. étkezési hozzájárulás
  6. rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálat
  7. napi étkezés

Készült a 2011. évi CLXXXVII. szakképzésről szóló törvény értelmében.